A mindennapi rohanásban, a munkahelyi vagy iskolai elvárások, a családi kötelezettségek és a személyes kapcsolatok nehézségei között a „stressz” természetes módon jelenik meg.

A fő kérdés az, hogy hogyan reagálunk rá. Ez a cikk röviden bemutatja, mi a stressz, milyen megküzdési stratégiák léteznek, melyek a leggyakoribb kevésbé hatékony reakciók, és segít eldönteni, hogy mikor érdemes cselekedni, illetve mikor a saját érzelmeinkre koncentrálni.

A pszichológiai megközelítés szerint a stressz a szervezet válasza minden olyan külső vagy belső ingerre, amely kibillenti az egyént a megszokott belső egyensúlyából. Ez alapvetően egy elkerülhetetlen alkalmazkodási folyamat. A kulcs azonban az inger időtartamában és intenzitásában rejlik, ez alapján ugyanis a stressz két formáját ismerjük:

Eustressz (a „jó” stressz): Rövid ideig tartó, motiváló erejű feszültség. Ez az, ami segít a teljesítmény elérésében, fokozza az éberséget, a fókuszt és a koncentrációt. Eustresszt élünk meg például egy megmérettetés előtti egészséges izgalomban, egy fontos prezentáció közben vagy egy új, inspiráló kihívás elején.

A cél tehát nem a stressz teljes kiiktatása, hanem a distressz szintjének csökkentése és a hatékony megküzdés elsajátítása. A megküzdés lényegében az a törekvés, amellyel próbálunk megbirkózni a stresszt kiváltó helyzettel, annak következményeivel vagy a feszültséggel. A szakirodalom alapvetően három fő megküzdési irányt különít el: a problémafókuszú, az érzelemfókuszú és az elkerülő megküzdést.

Hogyan küzdünk meg rosszul?

Amikor elárasztanak minket a problémák, az emberi agy hajlamos a legkisebb ellenállás irányába mozdulni. Olyan elkerülő vagy pillanatnyi feszültségoldó technikákhoz nyúlunk, amelyek csak rövid távon nyugtatnak meg.

Pár gyakori reakció és pótcselekvés:

Doomscrolling: A közösségi média céltalan, órákon át tartó pörgetése, a negatív hírek és posztok kényszeres fogyasztása.

Ghostolás és bezárkózás: A környezetünk teljes kizárása, az üzenetek figyelmen kívül hagyása, a kapcsolatok hanyagolása.

Érzelmi nassolás vagy impulzív vásárlás: A belső feszültség gyors kompenzálása ételekkel vagy felesleges tárgyak beszerzésével.

A tartós tehetetlenség érzése és a rosszul kezelt feszültség olykor még károsabb megküzdési módokhoz vezethet, például az önsértéshez. Az önsértés a legtöbb esetben nem öngyilkossági szándékot jelent, hanem egy kísérletet a kibírhatatlan lelki fájdalom fizikai szintű tompítására. Mivel gyorsan függőséggé válhat, elengedhetetlen, hogy ilyenkor szakmai segítséget kérjünk. Ha úgy érzed, hogy a stressz tartósan meghaladja a megküzdési lehetőségeidet, vagy önsértő gondolatok jelennek meg, fontos, hogy ne maradj egyedül vele, a Lélektér vonal (06 80 496 694) hétköznapokon 17 és 21 óra között ingyenesen és anonim módon hívható.

Mikor melyik megküzdési mód segíthet?

Gyakran olyan dolgok miatt szorongunk a legtöbbet, amelyekre egyáltalán nincs ráhatásunk. Képzelj el két egymásba ágyazott kört, amelyek meghatározzák, hogy mikor melyik megküzdési formát érdemes alkalmazni:

A külső kör: ami miatt aggódom, de nincs ráhatásom: Ide tartoznak a külső körülmények, más emberek reakciói, döntései, múltbéli események vagy globális helyzetek. Mivel ezeket közvetlenül nem tudod megváltoztatni, a problémafókuszú stratégiák itt feleslegesen sok energiáidat meríthetik. Ebben a körben az érzelemfókuszú megküzdésnek van nagyobb szerepe. Ha a szituációt nem is, a saját belső reakciódat, a hozzáállásodat és a keletkező érzelmi feszültség feldolgozását képes vagy kontrollálni.

A jó hír, hogy a stresszel való hatékony megküzdés tanulható. Következő cikkünkben négy olyan gyakorlati eszközt mutatunk be, amelyek a mindennapokban is alkalmazhatók.

A stresszes időszakokban sem kell egyedül maradnod: Lelki támaszért fordulj a Lélektér vonalhoz a 06 80 496 694 telefonszámon hétfőtől péntekig 17-21 óra között. Hívj ingyen, segítünk!

Papp Sára
pszichológus