Fő tartalom átugrása

Valóban kell félnünk az E-számoktól? - Tévhitek és tények az élelmiszeripari adalékanyagokról

  • Dátum: 2026. június 25
  • Szerző: Budai Enikő, élelmiszermérnök

Az utóbbi években az él aköztudatban, hogy az élelmiszeradalékok, azaz az E-számok mennyire károsak az egészségre, feleslegesek az élelmiszerekbe, ajánlott kerülni.

Sokan nem is tudják, valójában mi is az az E-szám, nincsenek tisztában az adalékokkal és már a marketig is kihasználja az emberek ebből fakadó félelmeit, tudatlanságát. Láttam már olyan csomagolást, ahol nagy betűkkel fel van tüntetve az „E-szám mentes” felirat vagy az élelmiszer összetevőknél nem az E-szám jelöléssel tüntetik fel az adalékot, hanem kiírják betűvel.

Mik azok az E-számok?

Élelmiszer-adalékanyag az az anyag, amit önmagában nem fogyasztanak, ám az élelmiszerhez technológiai célból hozzáadva annak részévé válik. Ezeket az adalékokat az Európai Unió E-szám rendszerbe, ezen belül kategóriákba sorolta, így egyszerűbben feltüntethető az élelmiszerek csomagolásán, nem szükséges kiírni az olykor bonyolult és hosszú elnevezéseket.  Ezek szerint vannak színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, savanyúságot szabályozó anyagok, ízfokozók, állományjavítók, édesítőszerek stb. Előállítás szerint az adalék lehet természetes, természetazonos vagy mesterséges. Az E-számok listája és egyéb információk mindenki számára elérhetők az interneten több felületen is. Egyik megbízható forrás például a NÉBIH hivatalos honlapja.

Tévhitek az E-számokról

Tévhit: Az E-számok mesterséges anyagok.

Mint már följebb írtam, vannak természetes, természetazonos és mesterséges adalékok is. A természetes azt jelenti, hogy bizonyos élelmiszer nyersanyagokból állítják elő. Például a lecitint, ami egy emulgeáló szer, és tojásból vonják ki. Vagy például a céklából kinyerhető színezék, a céklavörös. A természetazonos anyagok szerkezetileg, molekulákban azonosak a természetes anyagokkal, de azokat laboratóriumi körülmények között állították elő. Jellemző ez például az aromákra. A mesterséges anyagok nem fordulnak elő közvetlenül a természetben, laboratóriumi körülmények között állítják elő, például úgy, hogy egy természetes anyag szerkezetét módosítják, vagy akár teljesen új anyagot hoznak létre. Ilyenek például az édesítőszerek közül az aszpartám.

Tévhit: Az E-számok károsak az egészségre.

Az adalékok használatát, adagolási mennyiségét szigorú rendeletek, jogszabályok írják elő. Az uniós szabályokon kívül magyar előírások is vannak, ami a Magyar Élelmiszerkönyvben került szabályozásra. Ezek alapján olyan kis mennyiségben használhatók az adalékok, amik az emberi szervezetre így nem károsak. Tehát a kulcs a kis mennyiség. Ha minden nap megeszünk egy mesterséges adalékkal készült élelmiszert, akkor hosszú távon jelentkezhet egészségkárosító hatás, így a fogyasztói felelősség is fontos szerepet kap.

Tévhit: Az E-számok fölösleges adalékok.

Az adalékok nagyban növelik az élelmiszer élvezeti értékét, amire a fogyasztói társadalomban igény is mutatkozik. Egy kenyér előállítása során használnak lisztjavító szereket, például aszkorbinsavat, ami nem más, mint a C-vitamin, amitől a kenyér bélzete jobb minőségű, puhább lesz.  Egy felvágottban használnak például színezéket, amitől szép rózsaszínné válik. Kerülhet élelmiszerekbe ízfokozó, amitől finomabb lesz például egy chips. És hosszan lehetne sorolni a fölöslegesnek tűnő, de az élvezeti értéket, küllemet, eltarthatóságot növelő adalékanyagokat. Valójában itt is fontos szerepe van a fogyasztóknak, hiszen az ő igényük befolyásolja, hogy milyen élelmiszerek kerülnek a piacra, de ennek kifejtése már egy másik történet.

Én személy szerint azt gondolom, hogy az adalékok, E-számok nem ördögtől való dolgok. Érdemes tájékozódni, hogy mi természetes, mi mesterséges, melyik anyag mire való, hogyan készülnek az élelmiszerek, és utána eldönteni, hogy mit szeretnénk elkerülni vásárláskor. Én például a mesterségesen előállított anyagokat szeretem elkerülni, a többivel nincs problémám. Próbálom az étkezéseim során háttérbe szorítani a túlságosan feldolgozott élelmiszereket, mint például a chipsek, mogyorókrém, felvágottak.

Budai Enikő
élelmiszermérnök

Forrás:
Sohár Pálné, Rácz Endre: Őszintén és érthetően az adalékanyagokról. 
Magyar Élelmiszerkönyv
Sohár Pálné, Domoki János: Az élelmiszer adalékanyagok E-számrendszere
Balaicza Erika: Az e-számok rejtélyei
Webbeteg
NÉBIH

 

Lélektér az Életért Alapítvány

Adószám

19427094-1-02

Nyilvántartási szám

02-01-0002015

Képviselő

Székely Zsuzsanna

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


© Lélektér vonal - Minden jog fenntartva!